Napjainkat nyugodtan nevezhetjük a kerítések (vagy kerítésépítések) korszakának, hiszen szerte Európában (és a világon is szinte mindenhol pl a mexikói - amerikai határon, Izraelben ... stb) láthatunk hosszú kilométereken át végighúzódó (vagy éppen most épülő) hatalmas kerítés- és falrendszereket, melyek többsége a migránsok megállítására készül. Persze a XX.századi történelem is bővelkedik falakban, kerítésekben. Nézzük először ezeket.
Első helyen természetesen a berlini fal áll, mert történelmi jelentősége ennek az akadály-rendszernek volt a legnagyobb. Noha ma már nem áll csak bizonyos szakasza(i) léteznek, (emlékmű jelleggel), máig a világtörténelem legismertebb fala (a kínai nagy fal és pl Hadrianus fala mellett).
Berlini fal. (A kép forrása: vaticannews.va)
Hatvan évvel ezelőtt, 1961 augusztusában Walter Ulbricht NDK pártvezér és Nyikita Hruscsov szovjet első-titkár parancsára 155 kilométer hosszan épült meg, nyugat- és kelet Berlint elválasztva. Mintegy 28 éves fennállása alatt a hidegháborús korszak szimbólumává vált. Második helyen az izraeli fal-rendszer áll (West Bank barrier) Palesztinában, mely 708 kilométeren át kanyarogva választja el a ciszjordániai palesztin területeket Izraeltől. A falat 2000 szeptemberében kezdték el építeni (a második intifáda kezdetén), hogy megakadályozzák a palesztin öngyilkos merénylők Izraelbe jutását.
Az izraeli fal (A kép forrása: aljazeera.com)
A fal 8 méter magas, tetején szögesdrót húzódik és néhol őrtornyok szakítják meg. A fal mentén nagyon szigorú a járőrözés, vannak kamerák és szigorúan őrzött átjárók is. Az izraeli fal előkelő második helye elsősorban áthatolhatatlanságának és korszerű kivitelének köszönhető. Ugyanakkor nem ez a fal tekinthető napjaink leghosszabb akadály-rendszerének.
Az izraeli fal a levegőből és térképen (A kép forrása: news.yahoo.com)
Korunk leghosszabb kerítése az amerikai - mexikói határon húzódik (Mexico-USA barrier) jelenleg 1044 kilométer hosszan, a 3115 km-es közös határ 34%-án választva el egymástól a két országot, Mexikót és az Egyesült Államokat. (További hosszabbítására készen állnak a tervek.) A kerítés nem mindenhol egyforma, egyes szakaszokon 5,5 méter magas, máshol 8 méteres. Célja az illegális határátlépések és drog-csempészet megakadályozása (vagy legalább megnehezítése), melyet csak többé-kevésbé képes megvalósítani.
A kép forrása: BBC News
Jelenkorunk második leghosszabb modern kerítésrendszere (az amerikai-mexikói után) a szíriai - törökországi kerítés, (Syria - Turkey barrier) mely 828 kilométer hosszú és 2015-ben kezdődött megépítése. A szíriai polgárháború elől menekülő arab tömegeket és a törökökre veszélyes kurd harcosokat van hivatva visszatartani Erdogan államától. A nagyrészt betonból készült akadály-vonal mentén török katonák járőröznek, folyamatosan szemmel tartva a szíriai oldalt.
A török fal a szíriai határon (A kép forrása: dezeen.com)
Szintén jelentős a spanyol kerítés-rendszer Ceutában és Melillában (Spanish Borders), mely a spanyolok Észak-afrikai városait választja el Marokkótól. Döbbenetesen hosszú, 1564 kilométeres Nyugat-szaharai fal (Mauritania-Western Sahara border), mely állagában és minőségében a leggyengébb kivitelű, így nem egyértelműen tekinthető egybefüggő, folyamatos és valódi kerítés-rendszernek. A világ leghosszabb, 5600 kilométeres kerítése egyébként Ausztráliában a dingók (vadkutyák) ellen létesült még az 1880-as években. Napjaink nagy kerítés és falrendszerei közül kiemelendő még a görögök 40 kilométeres jól felszerelt és modern kerítés-rendszere a görög-török határon (Turkey border). Végül nem hagyható ki az Észak- és Dél-Koreát elválasztó koreai-határzár (Korean Demilitarized Zone), mely egy 250 km hosszú akadályrendszer, néhol kerítés, máshol fal formájában egy 4 km széles demilitarizált zóna közepén.
A koreai határzár és demilitarizált övezet (Foto: independent.co.uk)
Európában jelenleg szinte napról-napra létesülnek újabb és újabb falak, kerítések, például a baltikumi országok által emelve, (Észtország, Lettország és Litvánia védekezését szolgálva, legfőképp az Oroszország felől tovább-engedett migránsok ellen), illetve a lengyel-belorusz határvonalon ugyancsak az Oroszország - Fehéroroszország vonalon Európa felé törekvők visszatartására. (Ez utóbbi ezekben a percekben is épül.) Az alábbi képen egy finn politikus, Juho Romakkaniemi térképe látható az európai kerítésekről. (Hazája szintén fontolóra vette egy finn kerítés létrehozását, az oroszországi határvonalukra.)
A kép forrása: Juho Romakkaniemi, Twitter
Ahogyan a térképen is jól látszik: kontinensünkön a legkomolyabb hosszúságú a baltikumi határzár. Megemlítendő még a magyarországi, szlovén és makedón határ-kerítés is, melyek fontos szerepet töltenek be a legdorgalmasabbnak tekinthető, Kis-ázsiai - balkáni migráns-útvonal lezárásában.
Nem tudni meddig folytatódik ez a kerítés-építési láz és hogy a migráció fokozódása ad e újabb lökést az ilyen típusú beruházásoknak. Ha így lesz, akkor elképzelhetővé válhat egy Európát dél és kelet felől is egybefüggően határoló, egységes műszaki határzár. Az már más kérdés, hogy ez önmagában megoldja e majd a történelem egyik legjelentősebb migrációs válságát. /2021.11.27.22:19/