A lehető legnehezebb korszak a diákok számára, összetettsége, bonyolultsága és az egész világra kiterjedő szerteágazottsága, nehezen áttekinthető összefüggés-rendszere miatt az 1918 -as esztendőtől az 1921-es esztendőig terjedő 4 év. Egészen pontosan az 1918 január elsejétől 1922 január elsejéig tartó kerek 4 esztendő. Miért olyan bonyolult ez a korszak?

Tömeg a tanácsköztársaság idején (1919 március 23.) forrás: mek.oszk.hu

Először is itt az 1918-as év, melyben még bőven tart az első világháború, egészen november 11-ig, a compiegnei fegyverszünetig (vagyis majdnem az esztendő végéig). A frontokon ekkor áll be a fordulat szinte mindenhol, a központi hatalmak (Németország, Monarchia, Bulgária, Török Birodalom) ekkor rogynak meg végzetesen. Franciaországban az amiensi csata (1918 augusztus 8.), az olasz fronton a harmadik piavei ütközet (1918 október 24), a Balkánon pedig d'Esperey tábornok bulgáriai áttörése (1918 szeptember 15) döntő jelentőségű Antant-győzelmeket hoznak.

Eközben Európa-szerte fontos változások történnek. Ilyen például, hogy a németek elkergetik császárukat (1918 november 9.), így megszületik a Weimari köztársaság (egészen Hitler hatalomra kerüléséig), az orosz kommunisták pedig kivégzik cárjukat (II. Miklóst) és annak egész családját (1918 július 17.). Innentől Oroszország 3 évnyi véres polgárháborúba keveredik, milliók halálával. Európa-szerte szélsőbaloldali és később szélső-jobboldali mozgalmak, felkelések, tanácsköztársaságok követik az első világháború harcait. A kontinens nyomorog, ráadásul megjelenik a spanyol-nátha, mely milliókkal végez.

Nálunk közben kirobban az őszirózsás forradalom Károlyi Mihály vezetésével (1918 október 30.). Ennek kettős célja: a Monarchiából való kilépés és egy általános választójogra épülő parlamentáris köztársasági berendezkedés megteremtése. A három és fél hónapos "kísérlet" azonban teljes kudarcot vall, mert általános a nyomor, az éhezés és a fegyverszünetek dacára továbbra is hazánkat támadó cseh, román illetve szerb csapatok ugyanúgy rombolják az országot, mint maga a háború. És ez ellen Károlyi semmi sem tesz.

Aztán következik 1919, nálunk teljes a káosz: Károlyit ugyan elzavarják (lemondásra és elmenekülésre kényszerül) de helyére jönnek a kommunisták, Kun Béla és bandája (köztük egy alacsony, kopasz bolsevik, bizonyos Rosenfeld Mátyás, alias Rákosi Mátyás). Négy hónapra a tanácsköztársaság vörös-terrorját nyögi az ország. Közben Párizsban 1919 január 18-án összeül a győztesek konferenciája és sorra kényszerít diktátum-szerű békéket a vesztesekre, így Németországra, Ausztriára, Bulgáriára, Törökországra és Magyarországra. Pontosabban ránk egyelőre nem tudnak semmilyen békét kényszeríteni, mert nincs aki aláírja azt. Hazánkban 1919 nyarán ugyanis nincs legitim vezetés, mert ekkoriban itt a román hadsereg az úr, mely Clemenceau parancsára érkezik a tanácsköztársaság leverésére. (A kommunisták eliszkolnak, Rákosi Moszkvába; innen tér majd vissza először 1924-ben, majd 1945-ben.)

Horthy bevonul Budapestre 1919 november 16. Forrás: gondola.hu

Az Antant diplomatát küld tehát ide bizonyos George Clerk nevű angol tárgyalót, hogy találjon itt valakit, aki nem kommunista, nem is a Habsburgok embere és képes létrehozni egy működőképes rendszert, mely aláírja végre a trianoni diktátumot. Clerk nem másban, mint egy bizonyos Horthy Miklósban látja a megoldást: van 10 ezer katonája, van tekintélye (korábban a Monarchia flottájának vezetője volt) és egészen biztosan nem kommunista, viszont mindenki tiszteli és el is fogadja. Alku születik tehát: Horthy rendet tesz, kormányt hoz létre Magyarországon, választásokat tart, parlamentet hoz létre és legfőképp: delegációt küld Trianonba, melyek fejében övé lehet majd a legfelső hatalom (akkor még nem eldöntve ennek megnevezése) és Clemenceau kiparancsolja innen végre a románokat. A zűrzavar innentől csökkenni kezd, bár a Horthyhoz hű, de nem közvetlenül parancsnoksága alá tartozó katonai szabadcsapatok szabályos kommunista-üldözéseket folytatnak vidéken, mégpedig 1919 őszétől egészen az 1921-es esztendőig (ekkor majd Teleki beszünteti működésüket). Ez a fehér-terror korszaka ismeretlen számú áldozattal.

Az Antant - Horthy alkut 1919 őszén mindenki betartja: Horthy ellenforradalmi rendszert hoz létre hazánkban (mely kifejezésben az "ellen" szó a baloldali forradalmakkal szembeni konzervatív-nemzeti oldalt jelenti) a románok pedig kivonulnak és béke-delegáció utazik Párizsba. Az Apponyi-féle küldöttség azonban lemond (nem hajlandó aláírni Magyarország megcsonkítását), így a trianoni kastélyban végül két politikailag súlytalan diplomata írja alá történelmünk legigazságtalanabb diktátumát (1920 június 4.) Megkezdődik az új határok kijelölése egy nép szétszakítása.

Az új magyar politikai rendszer életképességét Horthy kormányzóvá választása teszi valódivá 1920 március elsején. Ám a berendezkedés konszolidációjára még éveket kell várni és előbb Teleki Pál, majd Bethlen István kell hozzá. Kettejük józan munkássága teremti meg a király nélküli királysággá váló új Magyarország kiegyensúlyozott működését. De előtte még 1921-ben két királypuccs is próbára teszi Horthy hatalmának biztos lábakon állását: az ifjú IV. Károly kétszer is megkísérli a hatalomátvételt, mely kísérletek életre hívják a magyar-ellenes Kisantantot.

Bethlen és Horthy. Forrás: link

Bár a Horthy-korszak 1922-től lassú és fokozatos talpra állást, rendeződést és békés fejlődést hoz (közben kisebb-nagyobb válságokkal), egyúttal életre hívja a revizionizmust is, mely előbb mélyen a néplélekben, majd kormányzati és diplomáciai szinten is elégtételt követel illetve a régi Nagy-Magyarország visszaállítását tűzi ki célul. Mivel 1933-tól mindkettőt Hitlertől reméljük, igy egy új katasztrófa felé kezdünk el menetelni. (De ez már természetesen nem a zűrzavaros 4 év krónikájához tartozik.)

Az 1918 és 1921 közti korszak hozott tehát őszirózsás forradalmat, tanácsköztársaságot, vörös terrort, fehér terrort, ellenforradalmat, Trianont, királypuccsot, antiszemitizmust, szétszakadást, revizionizmust, miközben alig 4 (azaz négy) esztendő telt csupán el. Megértéséhez és tanulmányozásához még ma is nagy olvasottság és széles körű ismeretanyag kell. Talán ezért is olyan nehéz a tanítása az ifjúság számára, mint ahogy nekünk, felnőtteknek is tisztába kell tennünk olykor a korszakhoz kapcsolódó ismereteinket.

***