/Politológus-történész elemzés egy esetleges orosz - ukrán háborúról/

A 2013 november 21-én kezdődő "Ukrán forradalom" mely Kijev főterén a Majdanon fegyveres összecsapásokat is hozott, végletesen megrontotta Ukrajna és Oroszország viszonyát. A konfliktus hármas következménnyel járt: egyrészt előidézte a Dunántúl méretű (2 millió lakosú), de stratégiailag nagyon fontos Krím félsziget orosz megszállását (2014 március elsején), másodrészt elindította a Kelet-Ukrajnai szeparatista harcokat (a Donbass régióban), harmadrészt pedig a nagyhatalmak viszonyában új fejezetet nyitott, hisz megkezdődött az ukrajnai befolyásért induló játszma a NATO és Moszkva között.

A kép forrása: rferl.com

Jelenleg a három közül ez a legutóbbi válság ad aggodalomra is okot, hiszen Oroszország mozgósít ukrajnai határai mentén és csapat-összevonásokkal készülődik egy esetleges támadásra Kelet-Ukrajna ellen. Erre a legnagyobb esély 2022 januárjában lesz, a régió útviszonyai és időjárási körülményei miatt. (A harckocsikkal, nehéz-fegyverzettel, teherautókkal illetve nagy létszámú csapatokkal való felvonulás szempontjából a január az ideálisabb.) Miként a Reuters is megírta december 17-én, mintegy 175 ezres orosz katonai erő állomásozik bevethető közelségben az ukrán határtól. Bár Putyin ebből a haderőből a látszat kedvéért már elvezényelt valamennyit, a támadásra való felkészülést nehéz lenne tagadni.

Kérdés azonban: milyen következményekkel járna egy esetleges orosz offenzíva? Amitől mindenki tart, az a NATO fegyveres beavatkozása. Erre azonban minimális az esély, tekintve, hogy Ukrajna nem tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének. Ugyanakkor az ukrán hadsereg NATO-támogatása semmiképp sem zárható ki, ami egy sajátos proxy háborút eredményezne Oroszország és a nyugat között. Vagyis NATO "megfigyelők", harckocsik, hadihajók és egyéb fegyverek néznének farkasszemet az orosz hadsereggel.

A dolog biztonságpolitikai kockázatát talán nem szükséges kiemelni, de sajnos van egy másik nagyon lényeges következmény is, mégpedig az orosz gáz- és olaj ellátás Kelet-Európa irányába. Nagyon nagy kérdés, hogy Magyarország egy esetleges orosz - ukrán háború esetén kapna e továbbra is ezekből a fontos energia-hordozókból. Bár épül már az Azerbajdzsánból Törökországon és Szerbián át ide érkező gázvezeték, ezen csak 2023-tól kaphatunk majd azeri tehát nem orosz kitermelésű földgázt (függetlenedve az orosz behozataltól).

További háborús következmény lehet számunkra az ukrajnai magyarok helyzetének romlása is, hiszen a kijevi kormányzat minden bizonnyal őket küldené elsők között a kialakuló frontokra.A helyzet egy súlyos magyar - ukrán viszonyromlást indikálna, nem beszélve arról, hogy egy háborúban álló országgal lennénk határosak.

A kép forrása: economist.com

Kérdés az is, hogy az esetleges januári orosz agresszió meddig terjedne? Beérné Putyin a Donbass régió megszállásával (elcsatolásával)? Vagy az orosz erők egészen Kijevig törnének? Netán csak délen érnék el a Dnyepert, kettészakítva Ukrajnát? Mennyire tudná lassítani az orosz támadást az ukrán haderő? Ukrajna hadserege töredéke csupán a világ második legnagyobbjának tartott orosz armadának, így még nyugati felszereltséggel sem valószínű, hogy sokáig ellen tudna állni.

De így is bizonytalan, hogy a nyugati világ milyen büntető-szankciókat vezetne be Moszkva ellen, ha tényleg háborút indítana Ukrajnában. És az is, hogy ezek hatékonysága elrettentheti e Putyint?  A januári háború esélyeit bizony ezek a kérdések határozzák meg elsősorban.